Az ukr�n Sahtar Donyeck els� pillant�sra tal�n nem t�nik olyan neh�z riv�lisnak, mint a MU, de ha belegondolunk, hogy a doneckiek az el�z� id�nyben a BL csoportk�r�ben hazai p�ly�n legy�zt�k a Celtic FC-t �s az FC Barcelon�t, majd az UEFA-kup�ban kivert�k az FC Schalke 04-t, vagy hogy a klub eur�milli�k�rt er�s�tett D�l-Amerik�b�l, akkor meg�llap�thatjuk, hogy a DVSC alaposan beleh�zott.
Az ukr�n b�ny�szv�rosban m�g 1936 m�jus�ban alap�tott�k meg a mai Sahtar Donyeck el�dj�t, �s az egyes�let a haz�nkban is j�l ismert �lmunk�sr�l, Alekszej Sztahanovr�l kapta a nev�t - az els� �vekben teh�t Sztahanoveck�nt szerepelt az egy�ttes, de mivel az ukrajnai pontvad�szatban kikapott a Dinamo Ogyessz�t�l, �gy nem jutott be a szovjet �lvonalba. Egy �v m�lva azonban siker�lt felker�lni az els� oszt�lyba, �s az 1938-as bajnoks�gban a Sztahanovec a tiszteletre m�lt� 11. poz�ci�ban v�gzett.
A negyvenes �vekre egy er�s csapat j�tt �ssze, �s az 1941-es bajnoks�gban az egy�ttes a negyedik helyen �llt t�z fordul� ut�n, amikor a m�sodik vil�gh�bor� miatt f�lbeszakadt a verseng�s. A vil�g�g�s okozta sz�netet k�vet�en az egyes�let �j nevet kapott, �s 1945-t�l szerepelt Sahtyork�nt - igaz, akkoriban m�g Sahtyor Sztalinov�k�nt vit�zkedett.
Legel�sz�r az 1949-es orsz�gos bajnoks�gban t�nik fel ez a klubn�v, amikor is a csapat az utols� helyen v�gzett, de magasabb �rdekek miatt nem esett ki - �s k�t �v m�lva a harmadik poz�ci�t szerezte meg a pontvad�szatban! �jabb k�t esztend� eltelt�vel azt�n m�giscsak b�cs�znia kellett a legjobbak k�z�l, hogy 1954-ben visszaker�lj�n az elitbe, �s ezt k�vet�en rendszeresen ott volt a k�z�pmez�nyben.
A klub els� aranykorszaka a hatvanas �vek elej�n j�tt el, amikor a csapat mestere Oleg Oszenkov volt, �s a Sahtyor h�romszor is bejutott a szovjet kupa fin�l�j�ba: 1961-ben �s 1962-ben elh�d�totta a tr�fe�t, 1963-ban pedig a d�nt�ben a Szpartak Moszkv�t�l szenvedett veres�get - ennek az egy�ttesnek a k�t legnagyobb szt�rja Borisz Sztrelcov �s Anatolij Rogyin volt.
Ezut�n kiss� visszaesett a csapat teljes�tm�nye, 1971-ben ki is esett az �lvonalb�l, de egy �v eltelt�vel visszajutott a legjobbak k�z�, �s a hetvenes �vek k�zep�re �lg�rd�v� n�tte ki mag�t. A donyecki egyes�let 1975-ben ez�st�rmet szerzett a bajnoks�gban, �s �gy t�rt�nete sor�n el�sz�r kil�phetett a nemzetk�zi porondra, �s h�rom k�rt is ment az UEFA-kup�ban (menet k�zben kiverve a Budapesti Honv�dot is), majd 1978-ben harmadik lett a pontvad�szatban, hogy 1980-ban elh�d�tsa a szovjet kup�t - ut�bbi tr�fea 1983-ban is a Sahtyor vitrinj�be ker�lt.
Annak a korszaknak kiemelked� egy�nis�gei a kapus Jurij Gyegtyarjov (1977-ben a szovjet bajnoks�g legjobbj�nak v�lasztott�k, t�bbsz�r szerepelt a v�logatottban), a csat�r Vitalij Sztarukin (az 1979-es id�ny g�lkir�lya) �s a k�z�pp�ly�s Mihail Szokolovszkij voltak, ut�bbi t�bb mint 400 m�rk�z�sen j�tszott a klubban. A Sahtyor utolj�ra 1991-ben szerepelt a szovjet bajnoks�gban, amikor is a 12. helyen v�gzett, hogy a k�vetkez� �vben m�r az �n�ll� ukr�n pontvad�szatban szerezze meg a negyedik poz�ci�t.
Ukrajn�ban a klub sok�ig nem tudott kil�pni a Dinamo Kijev �rny�k�b�l: a doneckiek �sszesen hatszor szereztek ez�st�rmet a kijeviek m�g�tt, m�g 2002-ben v�gre megt�rt a j�g, �s az �len v�geztek. A sikerben az egyes�let tulajdonosa, Rinat Ahmetov - aki 1996-ban v�s�rolta meg a klubot, �s az�ta sem sajn�lja a p�nzt az �j igazol�sokra, illetve a fejleszt�sekre - �ri�si szerepet v�llalt. A klub ultramodern edz�k�zpontja 1999-ben ny�lt meg, �s a tervek szerint hamarosan elk�sz�l az �j stadion is. Ahmetovnak persze van mib�l k�ltenie: a Forbes magazin list�j�n 2005-ben a vil�g 38. leggazdagabb emberek�nt tartott�k nyilv�n, a becs�lt vagyona a lap szerint 2,4 milli�rd doll�r.
Nem csoda, hogy a Sahtar lassan az egyik legvonz�bb kelet-eur�pai klub lesz a d�l-amerikai, els�sorban brazil j�t�kosok sz�m�ra. 2004 nyar�n az olasz Bresci�t�l siker�lt elcs�b�tani a k�z�pp�ly�s Matuzalemet 14 milli� eur��rt - a focist�t az el�z� szezonban az �v j�t�kos�nak v�lasztott�k meg Ukrajn�ban, �s nagy szerepe volt abban, hogy a csapat megnyerte a bajnoks�got.
De a t�bbi brazil l�gi�s sem apr�p�nz�rt szerz�d�tt a Sahtarba: az id�n janu�rban Jadson�rt �tmilli�t, a bajnok Santos FC-t�l megvett Elan��rt 7,6 milli�t fizettek, a ny�ron leigazolt Fernandinho pedig 7,8 milli� eur�ba ker�lt - ehhez k�pest a Leonard��rt kiadott m�sf�l milli� szinte semmis�g. R�ad�sul nem csak brazilok szerepelnek az egy�ttesben; a kelet-eur�pai j�t�kospiacot is lef�l�zte az egyes�let, m�g ha ez a folyamat kezd is visszaesni, hiszen �ppen a napokban szabadultak meg a p�r �ve m�g alapembernek sz�m�tott �s nagy p�nz�rt megvett Zvonimir Vukicst�l, Stipe Pletikos�t�l �s Cosmin Barcauant�l.
Mivel az ukr�n sz�vets�g hozott egy olyan szab�lyt, amely szerint a bajnoks�gban a kezd�tizenegyben nem lehet nyolcn�l t�bb l�gi�s (az el�z� id�nyben el�fordult, hogy a kezd�k k�z�tt csak egy hazai j�t�kos szerepelt!), �gy a figyelem n�mileg az ukr�n piac fel� fordult, �gy a Sahtar megvette a Dnipro Dnipropetrovszk v�logatott k�z�pp�ly�s�t, Ruszlan Rotant, aki oszlopos tagja a v�b�re tart� nemzeti csapatnak, valamint a szint�n v�logatott Vjacseszlav Szviderszkijt - na meg a t�r�k v�logatott Tolha Seyhant a Trabzonsport�l 3,1 milli� eur��rt.
A keretben egy�bk�nt alig van olyan j�t�kos, aki 2002 el�tt is a Sahtar focist�ja lett volna: a kiv�telt az 1998 �ta a doneckiekn�l szerepl�, szint�n ukr�n v�logatott Anatolij Tyimoscsuk, illetve a k�t saj�t nevel�s� csat�r, Olekszij Belik �s Andrij Vorobej jelenti. De tal�lunk itt m�g cseh (Tom�s H�bschman), rom�n (Razvan Rat), szerb (Igor Duljaj) lengyel (Marek Lewandowski) �s horv�t (Dario Srna) v�logatottat is.